Mégsem volt olyan jó ötlet a ppp?

* Index,
* Pénzcentrum

2009. december 18., péntek 09:39 | Frissítve: 23 perce

Olyan súlyos terheket vállalt magára a magántőke bevonásával megvalósított, úgynevezett PPP-beruházásokkal négy vidéki felsőoktatási intézmény, hogy azok komolyan veszélyeztetik az iskolák működését. Ez áll a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) számára a felsőoktatási intézmények beszámolóiból készített elemzésben, melyből a Magyar Nemzet közöl részleteket. A 2004 végén kiötölt erőltetett ppp-sítés csak az autópályépítésnél a következő években évi 100 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent. Az előző ciklusban szempont volt a ppp-program bevetésénél a költségvetési kozmetikázás is.

A napilapban ismertetett beszámoló szerint az Eötvös József Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem vállalt a hozzá tartozó állami vagyon értékénél nagyobb terhet.

Jelentős a kockázat a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és az Esterházy Károly Főiskola esetében is, ahol a PPP-beruházások meghaladják az állami ingatlanvagyon értékének ötven százalékát.

Ugyanakkor a hazai egyetemek oktatásieszköz-parkja rendkívül elavultnak számít, fejlesztés nélkül súlyos hátrányba kerülhet a felsőoktatás.
hirdetés
Hirtelen ötlettől vezéreltetve

Tudni érdemes: 2004 végén merült fel a kormányzaton belül, hogy érdemes lenne a magán- és állami szféra együttműködésében építeni egy sor dolgot, autópályát, egyetemet, kollégiumot, börtönt. 2005-től kezdődtek ez ezek a projektek, az egyik szempont pedig az volt, hogy az amúgy is súlyos gondokkal küzdő költségvetést rövid távon ne terheljék tovább, ám ennek ára az lett, hogy a következő sok-sok évre vállalt kötelezettségeket, milliárdos, olykor több tízmilliárdos kifizetési kötelezettséget az állam. Csak a sztrádaszakaszok ppp-ben való építése miatt jövőre az állam 74, a következő esztendőkben pedig évi 100 milliárd forintot fizet magáncégeknek rendelkezésre állási díjként.

A hirtelen ötlettől vezérelt erőltetett ppp-sítési program a költségvetés kozmetikázására is szolgált [1] a 2006-ig tartó ciklusban. A legemlékezetesebb példája ennek a sztrádappp, ahol pár százmilliárd forintot szeretett volna elszámolni az akkori kormány 2005-ben bevételként, ám ezt az Eurostat, az EU statisztikai hivatala elkaszálta [2].

Nemrég pedig a mostani kormány megszüntette a tárcaközi ppp-bizottságot [3]. Ez a testület vitatta meg a felmerülő ppp-ötleteket. Ez arra utal, hogy egy ideig nem lesz ppp-projekt.

Válasz

Meredek ívben többhavi mélypontra, 3,1122 százalékra süllyedt a magyar szuverén adósságokra köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árjegyzése a keddi londoni kereskedésben. Ez azt jelenti, hogy a befektetők kevésbé tartanak a magyar államcsődtől.

Válasz

Meredek ívben többhavi mélypontra, 3,1122 százalékra süllyedt a magyar szuverén adósságokra köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árjegyzése a keddi londoni kereskedésben. Ez azt jelenti, hogy a befektetők kevésbé tartanak a magyar államcsődtől.

Válasz

ha a korrekció bejön akkor a befektetői bizalom csökkenésének köszönhetően valószínű emelkedni fog az arany ára tehát ezt is érdemes lehet venni legegyszerűbb a certifikát

Válasz

egy két tipp

ha visszamegy 50 dollár allá akkor érdemes keresni véltei pozíciókat, ETF:LOIL, vagy egyszerőbb certifikát

Valószínű lassacskán korrekció fog bekövetkezni a tőzsdéken érdemes short pozíciót nyítni az egyes tőzsdeindexeken

Válasz

http://www.youtube.com/watch?v=GcUOeTNOFOg

ez kész :)

Válasz

Jelentősen befolyásolhatja a régiós piacok megítélését, milyen adatokat tesz közzé a Nemzetközi Valutaalap az egyes országok rövid távú finanszírozási igényéről, ezért is volt kínos, amikor az IMF beismerte, április 21-én közzétett Globális Pénzügyi Stabilitási Jelentésében téves (túl magas) adatot közölt Csehország, Észtország és Ukrajna adósságát illetően, és más országokról közölt adatait is felülvizsgálat alá kell vennie. A korrekció most részben megtörtént: Csehország devizatartalékok arányában mért külső refinanszírozási igénye 236 százalékról 89 százalékra, Észtországé 210-ről 132-re, Ukrajnáé pedig 208-ról 116 százalékra csökkent “néhány nap alatt".

Válasz

Még az idén újabb mélypontok várhatóak a részvénypiacokon, tudniillik, több jel arra mutat, hogy a "fény" egyelőre nem az alagút végét jelzi, legfeljebb a délibábot - fogalmazott az elhúzódó medvepiaci rali kapcsán Sarkadi Szabó Kornél (Cashline). Mint mondta, a kilábolás előtt még számítani kell a tengerentúlon a fogyasztás mérséklődésére és a GDP visszaesésére, ami akár további 10 százalékot is üthet.


Címlap

* Elhúzódó medvepiaci rali: újabb mélypontok várhatóak a részvénypiacokon
* Medvepiaci rali és válság, lassú felépüléssel (Generali Alapkezelő)
* GKI: a Nabucco esélyei ma jóval kisebbek, mint pár éve
* Óvatosan! Az új influenza vírus is spam-téma lett! (Symantec)
* "Polgári" közgazdászok és "plebejus" politikusok a Fideszben

A Tőzsdefórum az elhúzódó medvepiaci rali kapcsán kérdezte a Cashline Értékpapír vezető elemzőjének véleményét.

Nehéz megmondani, hogy mikor szakad vége a mostani piaci optimizmusnak, annyi azonban bizonyos, hogy medvepiaci raliról beszélhetünk a meggyőződésem szerint, más szóval, a "fény" egyelőre nem az alagút végét jelzi, legfeljebb a délibábot - fogalmazott Sarkadi Szabó Kornél. Mint mondta, óvatosságra intő jel lehet, hogy a tengerentúlon alig mérséklődött a fogyasztás, pedig ez az egyik kulcsa annak a megtakarításnak, ami kellene egy tartós növekedés elindulásához.

Véleménye szerint a tengerentúlon az ingatlanpiaci áresésnek és a növekvő adósságállománynak abban kell lecsapódnia, hogy előbb utóbb megtakarításokra szorítja a lakosságot, s erőteljesen visszafogja a fogyasztást. Továbbá, ha historikusan szemléljük az eseményeket, akkor azt látjuk, hogy a sokat emlegetett 1929-33-as válság idején a 30 százalékot is elérte a GDP visszaesése az Egyesült Államokban, ehhez képest most a GDP kumulált csökkenése alig 4 százalékos.

Mindezek fényében azt lehet mondani, hogy még bőven a válság közepén járunk, s ebben az évben újabb mélypontok várhatóak a részvénypiacokon.

Válasz

Az idén is május 20-ra esik a Tax Freedom Day, vagyis az adószabadság napja, mégis egy nappal kevesebbet dolgozunk az államnak, mint tavaly, akkor ugyanis szökőév volt. A határidő azt mutatja, hogy az átlagbérrel bíró magyar egy évben hány napig dolgozik azért, hogy az adóját megfizesse.

Válasz

A csatlakozás óta 2100 milliárdot "nyertünk" az EU-n

2009. április 29. 18:26


* küldés
* Nyomtatható verziónyomtatás
* betűméret

* Címkék: Európai Unió, EU-csatlakozás

Magyarország a 2004-es csatlakozás óta csaknem 3200 milliárd forint európai uniós forráshoz jutott, miközben 1100 milliárd forintot fizetett be a közös büdzsébe - derül ki a Pénzügyminisztérium összesítéséből.
A magyar költségvetésben megjelenő uniós források (főként vidékfejlesztési, valamint strukturális és kohéziós támogatások) 2004 és 2009 között több mint nyolcszorosukra nőttek: a csatlakozás évében 91,9, míg 2009-ben 778,9 milliárd forint uniós forrással számolhat a magyar költségvetés. Jelentős, több mint kétszeres növekedés figyelhető meg a költségvetésben megjelenő uniós források tekintetében 2008ról 2009-re: 379,2 milliárd forintról 778,9 milliárd forintra nőttek a költségvetés uniós forrásai. A tagság 5 éve alatt összesen több mint 2000 milliárd forint uniós forrás folyt be a magyar költségvetésbe, míg a csatlakozást megelőzően, 1998 és 2003 között 145 milliárd forint.

A Pénzügyminisztérium összesítése sorra veszi a költségvetésen kívüli uniós forrásokat is; ezek összege 2004 óta több mint 1100 milliárd forintot tett ki, és ugyancsak határozott növekedést mutat. 2004-ben 21,6, 2007-ben 188,5 milliárd forint költségvetésen kívüli uniós forrással számolhatott Magyarország, amely összeg 2008-ban 215,2 milliárdra nőtt. 2009-ben 340 milliárd forint uniós támogatással számolhat Magyarország.

Ezzel párhuzamosan Magyarország befizetései folyamatosan növekedtek a tagság utóbbi 5 évében: 2004-ben 119,7, 2005-ben 186,6, 2006-ban 185,6, 2007-ben 189,5, 2008-ban pedig 210,6 milliárd forintot fizetett be az ország az Európai Unió költségvetésébe. 2009-ben 240 milliárd forint a magyar befizetés. A Pénzügyminisztérium adatai szerint az Európai Unió jelenleg futó költségvetési időszakának utolsó évéig, 2013-ig fokozatosan 312 milliárd forintra nő a magyar befizetés.

A költségvetési időszak hátralévő részében tovább növekednek a Magyarországnak juttatott uniós források (költségvetésben megjelenő és azon kívüli források egyben): 2012-ig fokozatosan 1300-1400 milliárd forintra emelkednek, míg 2012-ben már 1700 milliárd forintnyi támogatással számolhat az ország. GDP-arányosan Magyarország számára 2007 és 2013 között éves szinten átlagosan 5,6 százaléknyi forrás áll rendelkezésre, míg a tervezett befizetések a GDP 1 százaléka körül alakulnak.

Válasz