Idén ismét ellátogat hozzánk az "Isten bóhóca". Azért írom, hogy ismét, mert 2 éve már volt nálunk egyszer. Azt mondják, nem normális. Hát felvettem vele a kapcsolatot, és kiderült, hogy tényleg nem az. Tényleg... Nade a plakátokról megtudhattok minden hasznos infót, a fazonról meg beszéljenek a saját írásai. Íme pár szülemény, ami szerintem nagyon... döntsétek el milyen!

Titanicról:

"Most csönd van. A szétszóródott borospalackok ott fekszenek a tengerfenék homokjában, ahol csönd van, hideg és sötét. Bordeaux, Saint-Émilion és néhány üveg Riesling. Ez a világ legmélyebb borpincéje. Éjjel, mikor nem látja senki, halak jönnek dugóhúzóval. A ráják is rájárnak a borra. Beúsznak a szalonba, a maradék üvegeket bontogatják és vedelnek."

Kolumbiáról:

"Most tehát leírom, hogy mi nincsen, mit nem láttam Bogotában, ebben az irdatlanul hatalmas, az Andok hegység 2600 méteres magasságában fekvő giga-metropoliszban. Állítólag azért telepedtek meg itt az inkák, mert ezen a magasságon ritkák a legyek. Legyek: nuku. És ez egészségesebb, mint a mocsárláz. Miért ne írjak negatív naplót? Hiszen te úgysem mész el oda! Bogota nuku neked! Így szilárdabb trágyára építem ingó-bingó szövegemet, mert ami nincs, az mindig megmarad.

Nuku a svájci bicskám már az utazás kezdetén, Ferihegyen. A repülőtéri vizsgálatnál egy udvarias, de kérlelhetetlen biztonsági ember közli velem, hogy nem vihetek fegyvert a csomagomban. Mi ez a fegyver? Egy dugóhúzós svájci bicska, melyet az átvilágító képernyő szépen kimutat. Ez rejtőzik az én kabinba vinni akart kézi csomagomban. És én bármely pillanatban elveszíthetem magam felett az önuralmat, és a pilótafülke ajtaját szétcsavarozva a piros nyelű schweizermesser-rel átvághatom a nyakkendős kapitány torkát, hogy ily véres módon átvéve a gép feletti uralmat, az eredeti úticél, Párizs helyett mondjuk Nyíregyházán landoljunk."

:D:D:D   Gyertek el!